Értékelések erről: Grábóci Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom. (Templom) - Grábóc (Tolna).

Grábóci Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom

228 Értékelések

88 Hozzászólás

Templom

Ortodox templom

Grábóc, Zrínyi utca, 7162

Az összes comment megtekintése

Leírás Térkép Értékelések Kontakt Fotók

Leírás

Információk az Grábóci Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom, Templom, Grábóc (Tolna)

Itt láthatja a címet, a nyitvatartási időt, a népszerű időszakokat, az elérhetőséget, a fényképeket és a felhasználók által írt valós értékeléseket.

Erről a helyről jó véleményeket írtak, ez azt jelenti, hogy jól bánnak ügyfeleikkel, és minden bizonnyal Ön is elégedett less a szolgáltatásaikkal, 100%-ban ajánlott!

Térkép

Értékelések erről: Grábóci Szent Mihály és Gábriel arkangyalok templom

J. A.

Csodás környezetben fekszik ez a kis ékkő! Bejáratnál hűs forrás, érdemes megkóstolni, üres kulacsokat feltölteni. A kolostor gyönyörű, ortodox ikonfallal. Hátul ortodox kolostorok miniatűr változatait nézhetjük meg.

N. M.

Gyönyörű, gazdag ikonoztáziával.A templom mögött, szerb templomok jelentős méretű, szépen megépített makettjeiből lesz kiállítás.Itt még folyik a parkosítás, de érdemes megnézni.

R. V.

Egy igazi gyöngyszem. Világ vége után egy sarokkal. Véletlen, hazafelé autózva a műemléket jelző tábla indittatására kanyarodtam be a falu irányába. Ott is a falu legvégén található a gyönyörűen rendbetett kolostor. Iható vízzel forrás is van. Nagyon tetszett minden.

B. B.

a Tolna megyei Völgység „világtól elzárt”, erdővel borított dombok között ékszerként bújik meg Grábócon a Szent Mihály és Gábriel Szerb Ortodox kolostor és templom. A környéken csupa csoda természeti szépség érték. Szálkáról csupán egy 4 km-es erdei út vezet át ide miután kicsobogtad magad a selymes Szálkai tóban, ami ráadásul a Dél Dunántúli Kék Túra útvonala. Amint kiérsz nyári zápor után homokba és agyagba tapadt erdőből el ne menj a kolostor mellett, hanem térj be mint megfáradt vándor a kolostorba. Kulacsodat töltsd meg a bővízű forrás zamatos szentvizéből, öblögesd le vele az út porát kicserepesedett torkaszakadtádból, majd tisztelettudóan csattogj be a gyönyörű templomajtóig, hogy aztán bebocsátást nyerhess e díszes szentélybe. Hagyj magadnak időt, hogy elmerülhess a díszes festményekben, a templom történetében, melyet több nyelven is elolvashatsz. Ha közben bekukkant egy apáca, ne ijedj meg vastag keretes szemüvegétől, mert csak segíteni jött, ha értesz a nyelvén ortodoxul. Magával ragad a hely és a nagy csendben szinte hallod az ortodox liturgiák férfi kórusának szőrszál borzongató öblös hangját. Elképzeled magányodban a szertartás tömegét, ahogy egymáshoz szorulnak az emberek, miközben a pópa elsuhan mellettük a Szentélybe hova csak felszentelt ember teheti be a lábát. Örökre szóló élmény a templom és a kolostor e pompás zöld brokátban.

Z. V.

Szépen karbantartott csodálatos környezetben, érdemes megnézni a templom maketteket is.

Z. J.

Gyönyörű! Nagyszerű látnivaló. A belépés 500 ft fejenként (becsületkasszás). A zárdában lakó apácák fogadják a látogatókat, akik bár magyarul nem tudnak, kedvesek! Szombaton 10-től 17-ig van nyitva, a többi napot nem tudom.

G. H.

Ottjártunkor az ortodox búcsú szertartás zajlott, több mint 20 püspök jelenlétében. A ceremónia és szertartás csodálatos volt, a templomba is be tudtunk jutni. Így egészen más volt mint látogatás alkalmával. Parkolási lehetőség az udvarban, a park rendezett és tiszta. A templom mögött ortodox templomok makettjeit állítják ki, az a rész jelenleg készül, egyelőre nem látogatható. Aki Bonyhád - Bátaszék útvonalon jár, ejtse meg a gráboci kitérőt, megéri!

s. f.

Gondozott környezet. A templom látogatásához be kell csöngetni a rendházba és az apácák kinyitják a templomot . A rendház alsó csengőjét ahol nincs felirat azt kell használni délután. A belépődij 500 ft/fő

s. m.

Elragadó hely..., ahogyan ezt előttem már sokak leírták! Egyet azonban sajnálok, és javaslom is a helybélieknek hogy összefogással orvosolják ennek a lehetőségnek a hiányát - ugyanis egyáltalán nem lehet a templomtól feljutni a kilátóhoz! Sűrű bozótos, magánterület, villanypásztor és legfelül kerítéssel körülvett mező akadályozza mindezt jelenleg. Pedig egy ösvény kialakítása körútszerűen a templom melletti ótemetőtől jól összekapcsolná a falu két látványosságát. A kilátót (a falu temetője felől) amúgy mindenképpen érdemes felkeresni a csodás kelet-mecseki látvány érdekében!

E. H.

Csodálatos, szépen parkosított, gondozott hely. Aki erre jár semmiképpen se hagyja ki!

L. K.

Nagyon szêp, igényes. Ezt látod kell!

E. K.

Nagyon szép templom. Körbesétáltuk. Rendezett, szép vidék. A forrásból ittunk.

Á. B. H.

A grábóci szerb ortodox templom és monostor, amely a 40 hazai szerb templom közül a legszebben díszített és az egyetlen, amely kupolás. 400 évig éltek szerzetesek ezen a helyen. Az első templom fából készült itt egy bizánci monostor romjai közelében 1580-ban. A második templom már kőből és márványból készült 1587-ben. Az itt élő 60 dalmát szerzetest 1667-ben a törökök lemészárolták, s a templomot lerombolták. 1711-ben épült újjá, majd 1736-ban kibővítették. Az utolsó itt élő szerzetes 1974-ben halt meg. A nyolcvanas években felújították az egész komplexumot. 1994 óta pedig női monostorként működik. Egy idős apáca él itt, ő mutatja be a templomot, aki nem tud magyarul. De megoldottuk! Van gugli fordító, aki a barátunk... :-) A homlokzaton, a bejárat fölött Szent Mihály arkangyal ikonszerű képe látható, mert az ő védelmét kérték a templomra. A belső tér egyszerűen gyönyörű! És a környéke is példásan rendben van tartva. Mellette egy kis forrás, amely fölé kis kápolnát emeltek, itt is láthatók ikonok. A víz isteni, egész évben 8 fokos. És majdnem elmentünk Grábóc mellett... ami egy rettentően szegény falu. Ennek a közepén van ez a hely és potom pénzért megnézhető. De szerintem sokan - hozzánk hasonlóan - azt sem sejtik, hogy a világon van. Aki Pécs környékén jár nézze meg, érdemes!

G. P.

Véletlen néztük meg, útközben láttuk meg. A hölgy, aki ott dolgozik, szépen bemutatta a templomot. Érdemes megnézni.

L. U.

Gyönyörű ortodox templom. Szerencsére be tudtam menni. Érdemes volt.

Z. G.

A grábóci szerb ortodox búcsújáróhelyen, a Szent Péter és Pál napi hagyományos búcsút minden évben megrendezik. Különleges élmény, ahogyan a meghitt természeti környezet is.

P. K.

Ortodox templom egy kicsiny faluban, Grábócon. Ha utunk errefelé visz érdemes egy kitérőt tenni ide.

C. V.

Csend, elmélkedés... A kolostor nem látogatható, de a templom és a kert is lenyűgöző, érdemes betérni ⛪😊

I. F.

Szépen felújított épületek, példásan ápolt környezet, kifejezetten kedves és informatív idegenvezetés, egy kis gyöngyszem a tolnai dombok közört

K. P.

Hétvégén van nyitva. Mi hétköznap voltunk,az előttünk érkezőket még beengedték,mi nem nyertünk bebocsátást,hiába csöngettük... így is megérte elmenni! Vigyél üres üvegeket,mert az ott csobogó forrásból csodás ivóvizet vihetsz magaddal!!

G. T.

Gyönyörű környezetben szép templom. Az apácák szó nélkül kinyitják, becsületkasszás.

Z. D.

Gyönyörű helyen nagyon szép műemlék, kedves idegen vezetés.

G. N.

A templom látogatható, a környéke rendezett. A szomszédos dombtetőn van a szerb ortodox temető nagyon régi sírokkal.

E. K.

Nagyon szép a templom és a körülötte levő festői táj.

R. F.

Aki a környéken jár, semmiképpen ne hagyja ki.

L. J.

A grábóci szerb ortodox kolostor és templom a Tolna megyei Völgység egyik „világtól elzárt”, erdővel borított dombok között megbújó kisközségében Grábócon található, ahová 1580-ban érkeztek ortodox szerb szerzetesek a dalmáciai szerb Dragovity kolostorból. A faluban akkoriban már éltek a törökök elől korábban ide vándorolt szerb családok. A kolostor összes épülete 1994 óta ismét a magyarországi szerb ortodox egyház tulajdonában van. A hely több évszázadon át a „magyarországi szerb kultúra Athénje”, a magyarországi szerb ortodox papképzés központja volt.

K. I.

Egyik nagyon szép ortodox templomunk a Bonyhád mögötti dombok között. Kérésre kinyitják. Nincs mindig magyarul is tudó személy, de nagyon udvariasnak.

400 ft a belépő és szívesen bemutatják a templomot, az "ügyeletes pópák vagy apácák" délután 16ig. Klasszikus ortodox templom belsővel bír a templom. Jó időben érdemes felsétálni a temetősirokhoz is.

Z. F.

Nagyon jópofa volt az apáca aki tartotta az előadást. Nem gondoltam volna soha,hogy ilyen nagy"forma" is lehet egy apáca. Élmény volt,és nagyon szép. Mármint a templom. Mindenkinek ajánlom.

I. T.

Nagyon szép kis hangulatos hely!

K. A.

Nagyszerű bemutatót kaptunk, már már előadás szintet is elérte. Meghitt hely, ajánlom a megnézését mindenkinek.

G. H.

Gyönyörű!

H. D. N.

Szép templom sok érdekességgel, nem mindig tekinthető.

F. L.

Csendes helyen, csodálatos környezetben, szépen felújított épületek, az idegenvezetésről csak felsőfokon tudok írni!

A. O.

Gyönyörű templom

E. H.

Csodálatos! Nem is gondoltam volna, hogy Magyarországon ilyen gyönyörű szerb templom van. Mindenkinekl ajánlom, aki arra jár.

G. B.

Ha ámulni és bámulni akarsz, ne hagyd ki. Informatív idegenvezetés varázslatos környezetben.

G. G.

Gyönyörű templom egy kis eldugott faluban.

B. F.

Kis eldugott faluban különleges hangulatű ortodox templom.

S. S.

Csodás környezet,gyõnyörűen felújított műemlék, jég hideg forrásvíz, csodás ikonosztázok. Szuper!!!

J. B.

A templom 1736-38 között,tornya 1761-ben épült.

B. G.

Nagyon szépen felújított, jó hangulatú templom nagyon kedves vendéglátókkal

G. K.

Érdekes atmoszférája van ennek a helynek.

T. F.

Nagyon szép hely

Z. F.

Mindenképp megéri beterni!!! Varázslatos hely.

Z. L.

Meglepő helyszín, viszont lenyűgözött.

T. K.

Csodas templom egy csendes faluban

G. Z.

Gyönyörű templom! Érdemes felkeresni! :)

T. Z.

A kéktúra egyik állomása. Érdemes betérni

M. K.

Fantasztikusan gyönyörű templom!!!

N. T.

Szuper

M. J.

Csodálatos hangulata van! Visszavágyom@

Z. E.

Meg kell nézni mindenkinek

M. H.

Nagyon szép, karbantartott

A. M.

Érdemes megnézni!

M. R.

Csoda szép.

G. Z.

Magával ragadó

P. S.

Érdekesség

(Translated) Gyönyörű hely, az apáca nagyon vendégszerető volt, és szépen elnézést kértünk. Békés, gyönyörű hely. (Eredeti) Predivno mesto, monhinja je bila jako gostoljubljiva i lepo smo se ispricali. Békés,gyönyörű hely.

В.

(Translated) A Grabovac-kolostor helyén volt a 14. századból származó bencés katolikus kolostor, amelynek maradványai továbbra is láthatóak a meglévő kolostor-temető közelében. A kolostor legrégebbi említése 1585-ből származik, és a testvériség megérkezéséről szól. A jelenlegi Grabovac-kolostorot 1587-ben alapították a dalmátiai Dragović kolostor szerzetesei, Paisey apát testvéreivel, Eustatius, Seraphim, Gerasim és Dionysiusokkal. A "magyar földre" érkezésük okát Pajsej atya a Grabovac krónikában írta le egy kéziratos könyvben, ezekben a szavakban: " túltáplálni ”. Ez a magyar török uralom idején volt, amikor ez a terület a Buda Eyalathoz és a Saksard Sandzakhoz tartozott. A Dragović szerzetesei először úgy gondolták, hogy ezen a területen tartózkodásuk ideiglenes, ám szent igényeik miatt Grabovac szerbek tartották Dragović szerzeteseit. Már 1587-ben építettek egy fából készült templomot, később szerény szálláshelyeket. Ezt a szerény kolostor kétszer elpusztították a 17. század végén. Először 1684-ben. évben, amikor a bécsi és budai menekültek a törökök megölték az apátot és több szerzetest. A második alkalom 1703-ban volt, amikor a Franjo Rakoci kuruszok kifosztották a kolostorot, és a földre égették. 1711-ig a kolostor elhagyatott volt, amikor a menekült szerzetesek visszatértek. A mai kolostor épületeit és templomát az 1736-41 közötti időszakban építették. években, a barokk stílusban. Az új templom alapítója az emberek mellett volt, többnyire Budva püspök, Vasilije Dimitrijević. A templom barokk-klasszicista stílusú fafaragás, Arsenij Markovic készítette. A barokk korszak ikonfestője, Vasilija Ostojić, Újvidékből 1768-ban monumentális ikonosztatist festett a grabovaci kolostor templomában. (vagy 1787-ig) A falfestmény Andrej Šalist és Franz Florian Hoffman 1785-es alkotása. A jelenlegi barokk templom építése, mely Mihály arkangyalnak szentelt, 1736-ban, a budai püspök, Vasilije Dimitrijević idején kezdődött. Az eredeti szándék a régi helyreállítása volt. A második világháború után a kolostor államosításra került és hosszú ideig az idősek és a nyugdíjasok befogadására szolgált. Végül, 1994-ben visszaküldték a szerb ortodox egyháznak. A gazdag kolostor könyvtárat (900 könyvvel - 1905), számos kézirattal, levéltárral, liturgikus szakrális tárgyakkal és ikonokkal a Santandrejai múzeumgyűjteményben tárolják. A kolostor 1974-ig élt, amikor az utolsó szerzetes elhagyta. A kolostor szerzetesek nélkül maradt, mert Aleksej Babić apát 1974-ben halt meg. A kolostorot 1981-ben a moháci Radovan Stepanov főherceg vezette. Minden évben, a Szent Péter napja előtti következő héten a kolostor ajtaja nyitva áll. Hagyományos gyűlést tartanak, amelyen a szerbek az ország minden részéről részt vesznek. Húsz évvel később, a szentély újjáélesztésével, Hristina és Marija apácakat küldtek. Az idő két apáca nagy nehézségekkel elvágta ezeket az épületeket az idő pusztulásától. A kolostornak 2010 óta van egy másik tagja, a hieromonk Panteleimon Rat, aki Lukijan püspök rendeletével jött a Szent hegyről és e szent család gyámja lett. A 2016-ban elhunyt Pantelejmon-kolostor apátját, amelyet a kolostor-templom mellett temettek el, emlékeznek a Jovanjica Hilandar kikötőjének, valamint a Grabovac-kolostor templomának és a konaknak a felújítására. A 21. század küszöbén található egy 1741-ben épült kolostor templom, 1761-ben harangtoronyval. A kolostor kapuja négy régi műemlékből áll, amelyek közül kettő be van építve a külső falba, és a Dunafeldvarból és Szeksandról érkező érdemes holtakra utal. A kolostorkomplexumon belül két temető található egy dombon: szerzetes és vidéki. A szerzetesi temető régi és értékes, vannak emlékek a 18. századból, 36 darab homokkővel. A falusi temetőben műemlékek találhatók egy későbbi időszakból - a 19. századból hat - romlottabb anyagból készültek, elhanyagolták, és fűvel és bokrokkal benőtték. 2019-ben megújult a kolostori szerzetesi testvériség. A szerb ortodox kolostor vezetője hieromonk Mitrofan ... (Eredeti) На месту манастира Грабовац раније је постојао Бенедиктински католички манастир из 14. века, а чији се остаци и данас могу видети код постојећег манастирског гробља. Најстарији помен тог манастира је из 1585. године, и реч је о доласку братства. Садашњи манастир Грабовац су основали 1587. године монаси манастира Драговића у Далмацији, игуман Пајсеј, са братијом, Евстатијем, Серафимом, Герасимом и Дионисијем. Разлог њиховог доласка у “унгарску земљу” описао је отац Пајсеј у Грабовачком летопису - рукописаној књизи, овим речима: “ В Далмацији бист тагда при реченом нашем монастиру Драговиче глад крепка, да опште не хотели би, нужда нам бист изити в сију земљу глада ради прекормити се ”. Било је то у доба Турске владавине Уграском, када је ова област припадала Будимском ејалату, а Сексардском санџаку. Испрва су драговићки монаси сматрали да је њихов боравак у овом крају привремен, међутим грабовачки Срби су драговићке монахе задржали због свештених потреба. Они су већ 1587. године подигли дрвену црквицу, а касније и скромне конаке. Овај скромни манастир страдао је два пута крајем 17. века. Први пут 1684 . године, када су Турци, који су се повлачили од Беча и Будима, убили игумана и неколико монаха. Други пут 1703. године, када су куруци Фрање Ракоција манастир опљачкали и спалили до темеља. До 1711. године манастир је био пуст, када су се вратили избегли монаси. Данашње манастирске зграде и црква изграђени су у раздобљу 1736-41. године, у стилу барока. Ктитор новог храма био је поред народа, понајвише епископ Будимски, Василије Димитријевић. Темпло је дуборезачки рад у барокно-класицистичком стилу дело Арсенија Марковића. Иконописац епохе барока Василије Остојић из Новог Сада, осликава монументални иконостас у манастирском храму Грабовца 1768. године. (или до 1787) Зидни живопис је рад Андреја Шалиста и Франца Флоријана Хофмана из 1785. године. Градња садашње барокне цркве посвећене Архангелу Михајлу почела је 1736. године у време будимског епископа Василија Димитријевића. Првобитна намера је била да обнове стару. Манастир је после II светског рата национализован и дужи период коришћен за смештај старих лица и пензионера. Коначно, 1994. године је враћен Српској православној цркви. Богата манастирска библиотека (са 900 књига - 1905.) са већим бројем рукописних књига, архива и богослужбени сакрални предмети и иконе чувају се у музејској збирци у Сентандреји. Манастир је живео све до 1974. године, када је из њега отишао и последњи монах. Манастир је остао и без монаха јер је игуман Алексеј Бабић умро 1974. године. Манастиром је 1981. године управљао прота Радован Степанов из Мохача. Сваке године у најближој недељи пред Петровдан отварају се манастирска врата. Одржава се традиционални сабор на који стижу Срби из целе Мађарске. Двадесет година касније, са задатком да оживе ову светињу, послате су монахиње Христина и Марија. Ове две времешне монахиње су тешком муком, од зуба времена отимале ова здања. Манастир од 2010. године има још једног члана, то је јеромонах Пантелејмон Рат који је дошавши са Свете горе, декретом Владике Лукијана, постављен за настојатеља ове свете обитељи. Настојатељ манастира Пантелејмон који је преминуо 2016. године и сахрањен поред манастирске цркве ће остати упамћен по реновирању хиландарског пристаништа Јовањица и грабовачке манастирске цркве и конака. На прагу 21. века постоји манастирски храм подигнут још 1741. године, са звоником призиданим 1761. године. Манастирска порта садржи четири стара споменика, од којих су два уграђена у спољашњи зид а односе се на заслужне покојнике из Дунафелдвара и Сександа. У оквиру манастирског комплекса, на једном брегу су два гробља: монашко и сеоско. Монашко гробље је старо и вредно, ту се налазе споменици из 18. века са 36 комада од пешчара. Сеоско гробље има споменике из каснијег периода, - шест из 19. века, од трошнијег су материјала, запуштено је и зарасло у траву и шикару. Године 2019. обновљено је манастирско монашко братство. Старешина српског православног манастира је јеромонах Митрофан...