Értékelések erről: Egri Páduai Szent Antal-templom, Minorita templom. (Templom) - Eger (Heves).
Egri Páduai Szent Antal-templom, Minorita templom
Eger, Minorita templom, Dobó István tér 4, 3300 Magyarország
Leírás
Információk az Egri Páduai Szent Antal-templom, Minorita templom, Templom, Eger (Heves)
Itt láthatja a címet, a nyitvatartási időt, a népszerű időszakokat, az elérhetőséget, a fényképeket és a felhasználók által írt valós értékeléseket.
Erről a helyről jó véleményeket írtak, ez azt jelenti, hogy jól bánnak ügyfeleikkel, és minden bizonnyal Ön is elégedett less a szolgáltatásaikkal, 100%-ban ajánlott!
Térkép
Értékelések erről: Egri Páduai Szent Antal-templom, Minorita templom
Z.
A minden turista által ismert egri Dobó István tér meghatározó épülete a Páduai Szent Antal-templom, melyet a köznyelv minorita templomként is ismer.
A kecses épületet keletről az egykori minorita rendház, nyugatról pedig a városháza határolja.
A II. János Pál pápa által szentté avatott Szent Hedvig (Nagy Lajos király lánya és Jagello lengyel király felesége) ereklyéje, 2002-ben került a templomba. Az oltár ezáltal a lengyelek és a magyarok közös kegyeletének színhelyévé vált, újabb szép példájaként a méltán híres Lengyel-Magyar barátságnak.
A majdani templom történetének előfutáraként értékelhetjük, hogy a ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban.
1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, a török megszállás által időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta.
Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, így a patak áradásai erősen megrongálták, ezért 1712-ben le kellett bontani.
1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált.
Ezek után került sor egy új, a pataktól távolabb álló és a korábbiaknál lényegesen nagyobb épület megépítésére.
Mivel a környéken nincs megfelelő építőanyag, így az építőköveket Tardosról, Noszvajról, Mezőkövesdről és Bogácsról hozták.
Az épület 1767-re készült el. A főhomlokzaton mégis az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére.
Ezt követően a templomot 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették.
A templom jellegzetessége a szemet gyönyörködtető és különleges belső mellett a homlokzat, ami a két torony között ívesen kidomborodik. Az Egri minorita templom Magyarország egyetlen, ívelt homlokzatú barokk temploma, a kapu zárókövén az „Istenért semmi sem elegendő” felirattal.
S.
A ferencesek már a 13. században megtelepedtek Egerben, és 1596-ig, a török megszállásig folyamatosan jelen is voltak a városban. 1687. december 8-án, tehát a török kiűzése utáni első napon Antonio Caraffa császári hadvezér a ferencesek korábbi, időközben mecsetté alakított templomát a mellette lévő kertekkel és házakkal együtt a rend minorita ágának adományozta. Ez a kis templom az Eger-patak fahídja mellett állt, ezért a patak áradásai erősen megrongálták, és 1712-ben le kellett bontani. 1715–17-ben új, Páduai szent Antalnak szentelt templomot emeltek a régi helyén, de az újabb áradások ezt is annyira megrongálták, hogy használhatatlanná vált.
Konkrét levéltári források nem maradtak fenn arról, hogy ki is tervezte az új, a pataktól távolabb álló és a korábbiaknál lényegesen nagyobb épületet. A művészettörténészek jelenlegi többségi álláspontja szerint a tervek valószínűleg a híres barokk kori építész, Kilian Ignaz Dientzenhofer munkái, bár egyesek a művészeti terveket Gerl Mátyásnak, a bécsi hercegérsek építészének tulajdonítják. Az előbbi álláspontot támasztja alá, hogy az épület meglehetősen hasonlít a piarista rend bécsi Maria Treu templomára és a prágai Szent Katalin-templomra. Mivel a környéken nincs megfelelő építőanyag, a köveket Tardosról, Noszvajról, Mezőkövesdről és Bogácsról hozták. Az alapkőbe helyezett okirat szerint az építkezést Falk János egri kőművesmester kezdte el (1758-ban). Falk egy év múlva meghalt, és ekkor a munka vezetését pallérja, a szintén egri Nietschmann János vette át.
Az épület 1767-re készült el; ekkor kezdték el külső és belső díszítését, berendezését. A főhomlokzaton az 1771 évszám díszeleg, a templomot azonban csak 1773. április 18-án szentelte fel Batthyány Ignác püspök (elődjéhez hasonlóan) páduai szent Antal tiszteletére. A berendezés nagyja 1773-ra készült el, de 1792-ig mondhatni, folyamatosan bővítették. Az egri minoriták gvárdiánjának sokan felrótták, hogy a pazarul kivitelezett, nagy épület sehogy sincs összhangban a rend vállalt szegénységével.
A mennyezet freskóit Reindl Márton pozsonyi festő festette 1769–1770-ben. A főoltár képét 1771-ben Kracker János Lukács festette, a vörös márvány oltárasztalt Szelecky Márton készítette. Szent Antal nagy, deméndi (ma Demjén) kőből faragott szobrát 1771-ben helyezték el a főhomlokzaton. A szószék asztalosmunkája Benedictus Mönch, azaz Benedek szerzetes, a stukkómárvány Spórer Mihály, a nagy aranyozott dombormű (Keresztelő szent János a pusztában) Móczer József (1792) munkája. Ugyancsak 1792-ben faragták a templomhajó művészi padsorait.
A templomot az 1827-es tűzvész súlyosan megrongálta.
D.
Gyönyörű! A babakocsi az elvetetett gyermekek emlekére állították! Még soha n láttam ilyet! Nagyon megható volt!
É.
Eger, Magyarország és Európa egyik legszebb barokk temploma. Domború homlokzata egyedi. Kívül-belül nagyon szép templom. Paduai Szent Antal tiszteletére építtette a Minorita Rend. A főtér (Dobó István tér) egyik meghatározó épülete, smely az egykori rendházzal egy épületegyüttest alkot.
A rendházban 2001 óta a Minorita Rend által fenntartott Szent Hedvig Kollégium ( középiskolai lánykollégium) működik.
A templomban található Szent Hedvig ujj ereklyéje,
valamint Boldog Jolán és Szent Kinga ereklyéi.
Z.
Számunkra is rendkívüli, felemelő, békés hangulata volt. Felemelő volt az idő által kissé tompított, de éppen ezért a múltban gyökerező patinát sugárzó belső tér látványa. A kitett fényképek kicsit megtörték, de nem szüntették meg ezt a varázst.
J.
A sok gyertya hangulatos fényével visszaadja az advent, Szenteste valódi hangulatát, amikoris nem fényárban, harsogó pompával, hanem szegényes istállóban várhatjuk a Megváltó megszületését.
Z.
Bár szakrális hely, de emellett egy idegenforgalmi központban, az egri Dobó István téren található, mindenki számára elérhető, látogatható gyönyörű épület is. Szinte soha nem zsúfolt, vagy nincs benne tömeg napközben, így egy turista, vagy egy arra járó egri is csendben imádkozhat, meditálhat.
Az oltár, a képek, a padok egyedi alkotások. Az orgona, bár nem tartozik a nagyok közé, de gyönyörűen zeng a templom falai közt.
J.
Egyedi templom, szép belsővel sajnos hideggel az éjféli misén
G.
Nagyon gyönyörű templom. Szép freskók. Kellemes hangulat.
D.
A Dóbó tér ékköve, mindig nyitva áll az emberek előtt, bármikor betérhetsz. Nagyon hangulatos, hogy kis hangerővel folyamatosan szenténekek hallhatóak a hangosból, ez még jobbá teszi a templomot.