Értékelések erről: Árpád-kori templom. (Templom) - Szamostatárfalva (Szabolcs-Szatmár-Bereg).
Árpád-kori templom
Szamostatárfalva, Ady Endre u. 58, 4746 Magyarország
Leírás
Információk az Árpád-kori templom, Templom, Szamostatárfalva (Szabolcs-Szatmár-Bereg)
Itt láthatja a címet, a nyitvatartási időt, a népszerű időszakokat, az elérhetőséget, a fényképeket és a felhasználók által írt valós értékeléseket.
Erről a helyről jó véleményeket írtak, ez azt jelenti, hogy jól bánnak ügyfeleikkel, és minden bizonnyal Ön is elégedett less a szolgáltatásaikkal, 100%-ban ajánlott!
Térkép
Értékelések erről: Árpád-kori templom
G.1300 előtti, egyszerű késő román alaprajzú templom támpillérrel, egyenes záródású szentéllyel. Vörös és feklete téglából rakott, mintázott falú épület. Ebből a szempontból a csengeri templom kistestvére. Délen régen boronafalú sekrestye volt, apró ajtóval a szentélyhez. Ezt jelöli a fektetett gerenda alap, s a falon vakolattal jelölt ajtó helye.
T.Az egyik legszebb templom a Szamos-háton, vörös és fekete téglából épült. Bemenni sajnos nem tudtunk, pedig nagyon jó lett volna...
M.Árpád kori vallási központ, templom.
A falu és a templom története
A Szamos jobb partján elterülő falu neve személynévi eredetű. 1181-ben említik azt a Tatár nevű férfit, akihez, mint a cégényi monostor szomszédjához, annak jobbágyai átszöktek. Ennek alapján a település a XII. század végén jöhetett létre. 1458-ban a Tatárfalvi család birtoka, nevét ekkor már Tatárfalva néven írták. 1800-as években nevét már a Szamos előnévvel használták, vagyis nevét már Szamostatárfalva-ként írták.
A késő román és kora gótikus stílusban épült templom keletelt, két részből - egyhajós hosszházból és sokszögzáródású szentélyből - álló építmény. A szentély a nyolcszög öt oldalával záródik, de szabálytalanul: a keleti fal rövidebb a mellette állóknál, s azokkal tompább szöget zár be. Az északi és a déli fal hosszabb. A jelenlegi boltozat nem középkori, de a támpillérek megléte arra vall, hogy az épületrészt eredetileg is boltozottnak tervezték. Támpillért a három keleti fal három sarkán találunk, a déli és a délkeleti fal találkozásánál elmarad; itt furcsa, éles szögben záródó falcsonk jelzi, hogy ennek a helyén is volt valamilyen tám- vagy falszerkezet. A támpillérek lépcsőzöttek, középső esővető párkányuk, ahogy a körbefutó (részben megújított) lábazat is, idomtéglából készült. A szentélyt három, rézsűs ablak világítja meg a három keleti falon. Formájuk nyújtott, félköríves záródással. Az alsó két-három téglasornyi rész az 1965-ös restaurálás előtt be volt falazva, ekkor állították vissza az eredeti méreteket. Az ablakok belső kerete idomtéglából készült, a rézsű falát pedig felváltva fektetett és állított téglák adják. A falakat részben idomtéglából rakott, megújított párkány zárja, mely teljesen körbefut a szentélyen, beleértve a déli falat is.
A szentély déli oldalán Czeglédy Ilona ásatása egy boronafalú négyzetes építmény alapfalait tárta fel, melyet sekrestyeként azonosíthatunk. Ide a szentély déli falában feltárt félköríves, keskeny (mindössze 62 cm széles) ajtó vezetett. Ez az ajtó jól látszott még az 1864-es felméréseken, de az 1900 körüli felvételeken már vakolat takarja, az ajtónak nincs látható nyoma, és a lábazat is megszakítás nélkül fut körbe. Ez tehát egy XIX. századi átalakítás nyoma. A szentély délkeleti sarka, ahol hiányzik a támpillér, nyilván ehhez a sekrestyéhez kapcsolódott, és ezért hagyták el az itten támpillért. Az 1965-ös restauráláskor a lábazati párkányt felszámolták, a falfelületre vékony vakolatot simítottak, megtartották a párkányt, és gerendákkal jelezték az egykori sekrestye alaprajzát.
A.Nagyon jó volt csak a covid miatt nem lehetett bemenni. :(
Kontakt
Fotók
