Értékelések erről: Középkori református templom. (Templom) - Szamosbecs (Szabolcs-Szatmár-Bereg).
Középkori református templom
Szamosbecs, Kossuth Lajos u. 29, 4745 Magyarország
Leírás
Információk az Középkori református templom, Templom, Szamosbecs (Szabolcs-Szatmár-Bereg)
Itt láthatja a címet, a nyitvatartási időt, a népszerű időszakokat, az elérhetőséget, a fényképeket és a felhasználók által írt valós értékeléseket.
Erről a helyről jó véleményeket írtak, ez azt jelenti, hogy jól bánnak ügyfeleikkel, és minden bizonnyal Ön is elégedett less a szolgáltatásaikkal, 100%-ban ajánlott!
Térkép
Értékelések erről: Középkori református templom
G.Kissé elrontották a 19. században, de azért jól látható az elbontott támpillérek helye, mutatva a gótikus előzményt. A torony állítólag engedély nélkül épült - szintén rontva az összképet. Ráadásul valami mást is elronthattak építése során, s így lassan versenyre kelhet a pisai ferde toronnyal. Lehet, hogy erre kellene építeni az idegenforgalmat?
T.Gyönyörű templom, bár a XIX. századi (talán nem is engedélyezett) átalakítások nem voltak túl szerencsések...A félköríves és a négyszög alakú apszisok mellett különlegesség a sokszög alakú szentély. Sajnos zárva volt, így a templombelsőt nem csodálhattuk meg...
M.Középkori vallási központ, templom.
A templom története és jellemzői
A Szamos partján fekvő, a XIV. század utolsó negyedéig királyi kézben lévő település első ismert említése egyházával kapcsolatos. Az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékek Tamás, majd Péter nevű papját említik, s így az erdélyi püspökség ugocsai főesperességének a területére eső faluban ekkor már kellett állnia templomnak. Ezen túl nem ismert több középkori említése a település egyházának. Az 1980-as évek első felében, a templom felújítása során azonban ismeretlen helyről előkerült egy tégla, melybe a felületet majdnem teljesen kitöltő 1481-es évszám van belevésve. A hajó egy 1638-as felirata alapján az akkor helyreállított épületet a Szentháromság tiszteletére szentelték újjá, s nem kizárt, hogy középkori titulusa is ez volt.
Téglalap alaprajzú hajójához keletről egy-egy falszélességnyivel keskenyebb, két boltszakaszos és a nyolcszög öt oldalával záródó szentély járul. A szentély északi oldalához épült, az újkorban elbontott sekrestye kiterjedését az 1979-es kutatás tisztázta, melynek során néhány részletformája is előkerült. A hajó déli oldalához épített torony 1837-ben készült, középkori előzménye a templom más helyén sem volt. A hajó és a szentély sarkait egykor átlós támpillérek erősítették, s pillér támasztotta középen a szentély déli falát is. Az épület falai téglából, szerkezeti elemei kőből készültek. Az ablakok kialakítása, méretei és elhelyezkedésük megegyezik: csúcsívesek és kétosztatúak, bélletük rézsűs és záradékukban mérmű látható. A déli kapu szintén csúcsíves, keretének elpusztult jobb felét fával pótolták ki. A hajó északi fala tagolatlan. A szentély déli falán a hajóéval mindenben, még mérműformájukban is megegyező két ablak látható. A szentély záradékfalán kisméretű, vékony ablak jelenik meg, belsejében téglából kialakított, sátortetős záradékkal, bélletében pedig szegmensívszerű lezárással. A szentély északi falán előkerült a sekrestye ajtónyílása.
A templom mérműves ablakaival és állítólag hajójának ajtajaival kapcsolatban is ugyanaz a jelenség volt megfigyelhető a kutatás során, mint a nagyszekeresi és a túrricsei templomnál. E szerkezetek számára a fal építésekor kihagyták a helyet, majd az építkezés egy későbbi fázisában illesztették beléjük a kőelemeket és falazták ki a köztes részt.
A templom középkori épülete a kutatás alapján egyetlen periódusban épült ki. Noha a templomon belül nem ismert a pontos előkerülési helye, semmilyen indokunk nincs rá, hogy az 1481-es tégla évszámát ne az építkezésre vonatkoztassuk. Ennek a templom többé-kevésbé datálható formakincse, leginkább az ajtók záradékában látható, részben összetett tagozatátmetsződések és az orrtagokkal egyáltalán nem díszített mérművek tulajdonképpen nem mondanak ellent.
E.
N.Kontakt
Fotók
