Értékelések erről: Szolnok vára. (Múzeum) - Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok).
Leírás
Információk az Szolnok vára, Múzeum, Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok)
Itt láthatja a címet, a nyitvatartási időt, a népszerű időszakokat, az elérhetőséget, a fényképeket és a felhasználók által írt valós értékeléseket.
Erről a helyről jó véleményeket írtak, ez azt jelenti, hogy jól bánnak ügyfeleikkel, és minden bizonnyal Ön is elégedett less a szolgáltatásaikkal, 100%-ban ajánlott!
Térkép
Értékelések erről: Szolnok vára
T.
Reméljük hamarosan nyit.
K.
Szolnok az Alföld közepén található, fontos vízi és szárazföldi csomópontok kereszteződésénél alakult ki a 10-11. században. A vízi szállítás, a sóút felügyelése, a tiszai fakereskedelem, valamint Buda és Erdély között létesült hadi utak, valamint a főváros közelsége (100 km) miatt a török hódítás korában, az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, a Tanácsköztársaság idején, a második világháborúban és 1956-ban megmutatkozott a hely jelentősége. Nem véletlen, hogy ma is jelentős katonai támaszpont található itt. Hasonló okok miatt fejlesztették fel 1551–52-ben is az addig csak palánkvárként létező várat. Feladata a török hadak feltartóztatása és az akkori ország gerincének, a Felvidéknek védelme lett volna.
Már az Árpád-korban is állt földvár a Tisza és a Zagyva torkolatánál, a tulajdonképpeni palánkvár kiépítésére azonban csak 1551-ben került sor. A törökök, majd a 17. században császári várkapitányok még bővíttették a várat, azonban a Rákóczi-szabadságharc után végképp az enyészet jutott osztályrészéül. Köveit építkezésekre hordták szét.
A vár feltárása az utóbbi néhány évben kezdődött meg.
Szolnok rendkívül jelentős szerepet töltött be a magyar történelemben, azonban mindezidáig igen kevés régészeti kutatás folyt a területén. A vár nem csak azért érdekes, mert az ún. modus hungaricus építési stílus egyik korai példája, de az olaszbástyás erődítések hazai képviselői között is az elsők között tartjuk számon. A hatalmas, megközelítőleg 6000 hektáros vár a maga korában is kimagasló hadmérnöki kivitelezésűnek számított, és bár 1552-es ostromát kudarcként jegyzi a történetírás, érdemes mélyebb összefüggéseiben vizsgálni a vár és történetének kapcsolódásait. A röviddel a vár elestét követő híres egri ostrom például kétségkívül másképp végződött volna, ha a szolnoki vár bevétele nem késlelteti az oszmán seregek felvonulását Eger alatt.
B.
C.
I.