Értékelések erről: Fehér Holló Motorosbolt - Motoralkatrészek - Motoros Ruházat - Motoros Kiegészítő Felszerelések. (Motorkerékpár-Üzlet) - Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok).

Fehér Holló Motorosbolt - Motoralkatrészek - Motoros Ruházat - Motoros Kiegészítő Felszerelések

111 Értékelések

47 Hozzászólás

Fehér Holló Motorosbolt - Motoralkatrészek - Motoros Ruházat - Motoros Kiegészítő Felszerelések

Motorkerékpár-üzlet

Kismotorjavítás

Szolnok, Thököly út 47, 5000 Magyarország

Az összes comment megtekintése

Leírás Térkép Nyitvatartás Értékelések Kontakt Fotók

Leírás

Információk az Fehér Holló Motorosbolt - Motoralkatrészek - Motoros Ruházat - Motoros Kiegészítő Felszerelések, Motorkerékpár-üzlet, Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok)

Itt láthatja a címet, a nyitvatartási időt, a népszerű időszakokat, az elérhetőséget, a fényképeket és a felhasználók által írt valós értékeléseket.

Erről a helyről jó véleményeket írtak, ez azt jelenti, hogy jól bánnak ügyfeleikkel, és minden bizonnyal Ön is elégedett less a szolgáltatásaikkal, 100%-ban ajánlott!

Térkép

Fehér Holló Motorosbolt - Motoralkatrészek - Motoros Ruházat - Motoros Kiegészítő Felszerelések nyitvatartás

Vasárnap

Zárva

Hétfő

8:00–17:00

Kedd

8:00–17:00

Szerda

8:00–17:00

Csütörtök

8:00–17:00

Péntek

8:00–17:00

Szombat

8:00–12:00

Népszerű ekkor

Értékelések erről: Fehér Holló Motorosbolt - Motoralkatrészek - Motoros Ruházat - Motoros Kiegészítő Felszerelések

Segítőkészek! Nagyon sok termékük van raktáron, ami meg nincs azt hamar beszerzik. Kedves eladók!

Rendesek segítőkészek, csak jót tudok mondani róluk. Csak egy bibi volt egyszer, amikor ígéretet kaptam egy alkatrész beszerzésre S azt mondták visszahívnak ami elmaradt. Ettől függetlenül az áraik nagyon jók. Szívesen járok oda, mert nem akarnak semmit rámsózni, vagy rám erőszakolni!!!

Szolnok város és közvetlen környezetének írott történelme mintegy 1000 évre tekint vissza. Az emberi megtelepedés azonban már jóval korábban megtörtént, legkésőbb a paleolitikum végén már biztosan éltek emberek az akkor már valahol Szolnok közelében kanyargó Tisza mellékén. A paleolitikum, mezolitikum, neolitikum, majd a rézkor, a bronzkor, és vaskor emberei jól követhető egymásutániságban lakták a termékeny vidéket több ezer éven át. A népvándorlás korában a népek gyors egymásutániságban jöttek-és mentek. A honfoglalás korában már nemzetségfői szállás lehetett, ahogy azt a Strázsahalom gyönyörű tarsolylemeze is jelzi számunkra. Az Árpád-házi királyok korában elsősorban a sószállítás központjaként és fontos átkelőhelyként volt ismert. Keveset tudunk az akkor még inkább falusiasnak mondható település életéről. A tatárjárás során lakossága megsemmisült. Luxemburgi Zsigmond korában már feltörekvő mezőváros volt. Mohács után felismerték katonai jelentőségét, azonban hiába építették újjá várát, mert az új szolnoki vár egy kardcsapás nélkül a török kezére jutott. A török időszak magas adói ellenére viszonylagos békét jelentett a városnak. A törökök kiűzését követően nem telt el évszázad, hogy a város nem szenvedett volna súlyos katonai és természeti csapást. Vasútja az országon a második volt, ami közvetlen összeköttetést jelentett a fővárossal. 1849-ben a tavaszi hadjárat első, sikeres csatáját Szolnokon vívták a magyarok. A kiegyezést követően kezdett el fejlődni igazán a város:ipara, kulturális élete, oktatása még a hasonló lakosságú városok közül is kiemelte. A trianoni békeszerződés elvágta nyersanyagforrásaitól, majd a kommün idején hosszú harcok dúltak felette a román haderővel szemben. A két világháború között alig állt lábára a város, a második világháború alatt lakossága alig pár ezer főre apadt, súlyos károkat szenvedett. Az 1956-os forradalom eseményeibe Szolnok is bekapcsolódott, a szandaszőlősi katonai reptér és a helyzete (ti: a főváros kapuja) jelentőségét emelte. A forradalmat leverő szovjet csapatok maradtak, nagy számú orosz és magyar katona állomásozott 1989-ig Szolnokon. A szocializmus alatt számos közintézményt, gyárat, lakótelepet építettek, 1975-ben létrehozták az akkori Közép-Európa egyik legnagyobb vasúti csomópontját. A rendszerváltást követően az ipar és a mezőgazdaság nehéz korszakot élt meg. Szolnok manapság egyre szépülő, tisztának mondható, családias hangulatú város, ami nem kis teljesítmény, ha meggondoljuk, mennyi hányattatásban volt része lakosainak az elmúlt évszázadokban, évszázadban. Tartalomjegyzék 1 A késő paleolitikumtól a neolitikumig 1.1 Galéria 2 A rézkortól a késő vaskorig 2.1 Galéria 3 A népvándorlás kora 3.1 Galéria 4 A középkori Szolnok 4.1 Galéria 5 Szolnok a török hódoltság idején 5.1 Galéria 6 A törökök után 7 A „feltámadó” város 7.1 Szolnok az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban 7.2 Szolnok az Osztrák–Magyar Monarchia korában 8 Szolnok 1918-tól 1956-ig 8.1 Szolnok 1956-ban 9 Szolnok a '70-es és '80-as években 10 A rendszerváltás után 11 Szolnok nevezetesebb épített emlékeinek építési ideje történeti sorrendben 11.1 A műemlékek koordináták szerinti megadása 12 Galéria 13 Lásd még 14 Forrás 15 Külső hivatkozások A késő paleolitikumtól a neolitikumig Bölénykoponyák gyakran kerülnek elő a Tiszából. Szép példányaikat tekinthetjük meg a Damjanich János Múzeum régészeti állandó kiállításán, Szolnokon A Würm-glaciálisban lerakódott folyami üledékekből hatalmas bölénykoponyák, alkalmanként mamutcsontok és más nagyemlősök maradványai kerültek elő a Tiszából. Gyakran kotróhálókban vagy egyszerű halászhálókban akadtak fenn, máskor a folyószabályozást kísérő munkálatoknál kerültek elő. A jégkorszak utolsó harmadában igazi szabadtéri „vadaspark” lehetett a mai Szolnok helyén, számos, mára kihalt nagyemlőssel, valamint olyan állatokkal, amelyek ma sokkal északabbra élnek (Pl. jávorszarvas, rénszarvas). Gyapjas mamut agyarából és jávorszarvas agancsából készült kupák A Tisz