Értékelések erről: Csarnok Vendéglő. (Étterem) - Budapest (Budapest).
Leírás
Információk az Csarnok Vendéglő, Étterem, Budapest (Budapest)
Itt láthatja a címet, a nyitvatartási időt, a népszerű időszakokat, az elérhetőséget, a fényképeket és a felhasználók által írt valós értékeléseket.
Nem sok véleményt írtak felhasználóink erről a vállalkozásról.
Erről a helyről jó véleményeket írtak, ez azt jelenti, hogy jól bánnak ügyfeleikkel, és minden bizonnyal Ön is elégedett less a szolgáltatásaikkal, 100%-ban ajánlott!
Térkép
Csarnok Vendéglő nyitvatartás
Vasárnap
Zárva
Hétfő
10:00–22:00
Kedd
10:00–22:00
Szerda
10:00–22:00
Csütörtök
10:00–22:00
Péntek
10:00–22:00
Szombat
10:00–22:00
Értékelések erről: Csarnok Vendéglő
R.
Heti menü van. Ár érték arányban nagyon jó a menü, három fogás 1380 , és még egy limonádét is adnak mellé. A környéken nincs ilyen jó étterem ennyiért. A hely viszont szűkös, a kiszolgálás többnyire lassú és olykor kimondottan ellenszenves, de ha szerencséd van egy nagyon jót érhetsz jó áron jó hangulatban.
K.
Nehez jo magyar ettermet talalni, ami nem turistas. A kornyekhez kepest kifejezetten olcso
D.
Gulash move aside for amazing stuffed cabbage (töltött káposzta)
K.
Az etel ot csillagos, a kiszolgala fura.
L.
Aki szereti a jó halászlét, annak ez egy kötelező hely!
L.
Kifogástalan ételek, profi kiszolgálás és barátságos árak.
Z.
A "Good Morning Vietnam"-ba indultunk, de a túlontúl erős szagok miatt kihagyjuk, így kerülünk végül is a Csarnok vendéglő bűvkörébe. Szeptember eleje, kellemes az idő, jólesik kiülni az utcai asztalokhoz. Egyben koraeste, hat óra, alig mozgolódnak az utcán és az étteremben. A pincérek szusszanásának és szunyókálásának ideje.
A falon lévő táblára nézünk, és látjuk, hogy nem veszélyesek az árak. Sőt a háromféle napi menü ára a messzi külvárosban, vidéken is elmenne.
Kijön az étlap, gyorsan átszántjuk. Levesek lesznek: egy gulyás cipóban, és egy marhahúsleves. A pincér eszkuzálja magát, hogy sajnos már nem cipóban hozzák, hanem bográcsban, mert voltak panaszok, ésatöbbi. Végül is nem kell ezt túlmagyarázni, csak megváltoztatni az étlapot, ha már másképpen szolgálják fel.
Míg kijönnek az étkek, iszunk egy almafröccsöt és egy ásványvizet. Közben a pincér kihozza a kissé elnyűtt erőspistát (szinte soha nem használom). Ez így nem annyira ígéretes.
Amikor viszont a levesek kiérkeznek, azonnal tetszésbe vált át a hangulat. Finom illatok, ránézésre is jó az állaguk, a tetején mindkettő megszórva friss petrezselyemmel.
Valóban a marhahúsleves hordozza a "nagymama levese" emlékét, ízét, és egyértelműen finom. A velőscsontot félreteszem, amíg a többivel foglalkozom. Tészta rendesen a kisfazékban, mintha tudták volna, hogy így szeretem. A leveshús vékonyra szelve, és puha, omlós. Legvégül marad a kis velő kenyérre kenve. A kenyér is bizony olyan, amilyennek lennie kell: finom, friss. Igaz nem egy kovászolt különlegesség, de ne legyünk telhetetlenek.
Belekóstolok a marhagulyásba, és azt kell mondjam, hogy meggyőző. Az alaplé önmagában is elmenne. A hús benne puha, ízletes.Talán csak egy fokkal csípősebb, mint ahogy szeretem.
Több ez, mint egy átlagos turistamenü.
Kik a kuncsaftok kérdezem? "Hát a környéken dolgozók és turisták fifty-fifty alapon."
Kis tanakodás után jöhet mégis a desszert: "mákos guba mézes vaníliakrémmel" - mutatós a tányéron, amikor kihozzák: sokkal inkább egy fagyidessztre hasonlít. Az íze viszont fenomenális. Annak ellenére, hogy a mák a szemnek alig tűnik fel, decensen ott van az anyagban, és az egész krémesség, selymesség, ami jellemzi a desszertet kisebb csoda. Csemege! Ezzel kapituláltunk a hely előtt.
Olyan érzésem van, mintha a "csarnok" árban kevesebbre tartaná magát, mint amit ér. A környéken a fizuk valahol egymillió bruttó körül kezdődhetnek, nekik ezek az árak megmosolyogtatóak. a külföldi turisták is elbírják a magasabbat....persze a világért sem drágítanék, mert akkor én nem fogok eljönni, de nem értem, hogy jól van-e belőve a célcsoport.
Persze a berendezés nem igazán trendi, bár ezen a környéken a "retro" az alap, de itt direkt erre nincs oly nagy erővel rájátszva, sokkal inkább "úgy maradt".
Örülök, hogy működik a hely 1981 óta (vajh ugyanaz lehet a tulajdonos?), és örülök neki, hogy jó magyar konyhát visz.
Következő alkalommal a halászlé jön, mivelhogy igencsak dícsérik. (igaz a pincér arra kérdésre, hogy dunai vagy tiszai-e nem tudta a választ - csak annyit: paszírozott).